Az edényes növények nevelése
Az edényes növények neveléséről érdemes néhány szót váltani. Mostanában nagyon divatos a faiskolai növények edényben való tartása erkélyen, teraszon és szabad térben valamint alkalmi díszként zárt térben egyaránt. Nagyon sok fajta növényt ültethetünk edénybe több kevesebb sikerrel.A szabadba kiültetett növények a talajból folyamatosan a fejlődésük napi ütemének megfelelően veszik fel a számukra szükséges vizet és tápanyagokat. A talaj viszonylag folyamatosan látja el a növényeket – leszámítva az extrém időjárási körülményeket – vízzel és tápanyaggal.
Ugyanez az edényben való tartáskor az ápolási tevékenységünktől függően szakaszossá válik. Pl. az öntözéskor a növény termesztő közegét vízzel telítjük, ami a növény vízfelvételétől és a párolgástól fokozatosan csökken az újabb öntözésig. Az edényes növény sikeres nevelése attól függ, milyen pontosan igazodik ápolási tevékenységünk a növény igényéhez. A növények tűrőképessége eltérő. Ez abból adódik, hogy nem minden növény viseli el egyformán a szakaszos víz és tápanyagellátásból adódó stresszállapotokat.
Faiskolánkban nagyon sok edényes növényt nevelünk. Tulajdonképpen majdnem minden növényünk edényben nevelve kezdi az életét.A fólia alatti gyökereztetést követően minden növényt kisebb 9×9 -es méretű edénybe ültetünk, majd 1-3 év nevelést követően vagy szabad földön vagy nagyobb edénybe ültetve neveljük tovább.
A faiskolai növények edényes vagy gyakrabban alkalmazott kifejezéssel élve konténeres nevelése komoly szakmai ismereteket feltételez és jelentős a technikai háttér igénye is. A házi kerti edényes növények nevelésének is hasonlóak a jellemzői.
Gondosan kell megválasztani a termesztő közeget, az alkalmazott növény faját, a termesztőedény fajtáját, – méretét . Gondoskodni kell a növények rendszeres tápanyagellátásáról, öntözéséről, növényvédelméről és a növénnyel együtt járó egyéb ápolási munkák elvégzéséről.
Első lépésben a növény méretével arányos edényről kell gondoskodni. Ügyeljünk rá hogy az edény alján legyenek megfelelő méretű lyukak. Azaz az edény legyen drénezve, hogy a felesleges víz ki tudjon folyni.
Az anyaga lehet hagyományosan fából készült, különböző díszes,-vagy egyszerű kerámia vagy különféle műanyagból készült. A fából és égetett agyagból készültek természetes hatásúak és a növénynek is jobban megfelelnek mivel pórusaikon keresztül „lélegeznek”. A beton edények gyakran természetellenes hatást keltenek. A műanyag edények többnyire a fa és kerámia edények utánzatai, tartósságuk a felhasznált anyag függvénye.
A termesztő közegként legtöbbször tőzeg alapú földkeverékeket használhatunk, amelyeket könnyen be tudunk szerezni. Mindig a növény talaj igényének megfelelőt válasszunk – a pH (kémhatás) és a sókoncentráció (EC érték) ismerete és a tápanyag tartalma mindenképpen fontos szempont.
Tápanyagok pótlására víz oldható műtrágyákat, kész tápoldatokat vagy tartós hatású műtrágyákat használhatunk. A különleges növényeinkhez speciális – az adott fajnak megfelelő tápoldatokat használjunk. Alkalmazásukkor a felhasználási útmutatót mindig tartsuk be. Növényvédő szeres kezelésre biztonságosan többnyire csak szabad térbe kiszállítva van lehetőségünk.
A töretlen kielégítő fejlődéshez célszerű a növényeket évente-kétévente egy számmal nagyobb méretű edénybe átültetni. Az átültetéskor ha szükség van rá a gyökérzetet alakíthatjuk és az összetömődött termesztőközeget lazíthatjuk, a lombozat alakítását is ilyenkor célszerű megtenni.
Ha növénykompozíciókat állítunk össze – ügyeljünk arra hogy a növényegyüttes hasonló igényű fajokból álljon össze. A növényeket úgy helyezzük el hogy elegendő fényhez jussanak és lehetőleg a tűző nap ne forrósítsa át az edényt.
Ha jól végezzük munkánkat szépen fejlődő egészséges növények vesznek körül. Ha nem vagyunk elégedettek növényeinkkel vizsgáljuk felül az elvégzett munkáinkat, és ha szükséges korrigáljuk az elkövetett hibákat.
