A faiskolai növények trágyázása, tápanyagellátása egy külön kérdéskör. Mivel sok fajtáról van szó, általános érvénnyel nem lehet a témát megközelíteni.
Általában normál kerti viszonyok között, telepítés előtt nincs kifejezetten szükség nagy mennyiségű tápanyag talajba dolgozására. A gondot az jelentheti, hogy a házi kertek túlnyomó többsége valamikor a közelmúltban építési terület volt.
Nemegyszer szükség lehet a növény ültetőközegének a megjavítására, vagy teljes cseréjére is. Legtöbbször a magas mésztartalom, a túlzott tömődöttség, építési anyagmaradék – sitt, esetleg régebben kivágott fák tuskója okozhat gondot. Ilyenkor célszerű a problémát okozó anyagok teljes mélységig való eltávolítása. Helyette pótoljunk normál kerti földet, vagy ha más nincs tőzeges földkeveréket.
A tiszta tőzeg önmagában való alkalmazása nem javasolt – egyoldalú a tápanyagtartalma és rossz a vízgazdálkodása is.
Talajjavításra az alacsony mésztartalmú tőzegfélék bekeverése ajánlott, ha különleges indok nincs akkor egyharmad részarány felhasználása elegendő. A növények alá csak túlérett, – még inkább teljesen komposztálódott szerves trágyákat használjunk. Jól használhatók a kerti zöld nyesedékekből készült komposzt féleségek. Istállótrágyával az UNIÓ térnyerése óta az erősen lecsökkent állatállomány miatt, még a falusiak is csak szárított állapotban, zsákolva találkoznak.
A kertépítők előszeretettel használják a leromlott kerti talajok feljavítására a karámföldet, melynek korlátozott a beszerezhetősége. A legfontosabb tápanyagforrások a műtrágyák. Számításba jöhetnek mind a telepítéskor, mind azt követően a nevelés során egyaránt.
Alaptrágyaként tápanyagigényes növények esetén se adjunk 5- 10 dkg/m2 -nél nagyobb mennyiségű NPK komplex műtrágyát. Gondosan ügyeljünk azonban arra, hogy közvetlenül a gyökérzettel ne érintkezzen a műtrágya, mert a magas sókoncentráció miatt perzselhetnek. Ültetőgödörbe adagolva kb. 10-20 cm – es földtakarás szükséges.
Felszíni alkalmazással a műtrágyát a növény töve körül (nem közvetlenül a növény tövéhez és nem egy csomóban) célszerű széthinteni.
A kiültetett növények rendszeres tápanyagpótlását legegyszerűbben évente egy alkalommal végzett NPK komplex alapműtrágya adagolásával tudjuk megoldani. Többszöri adagolás nem szükséges, kivéve ha gyenge termőképességű a talajunk.
A túlzott növénytáplálással nagyobb károkat okozhatunk, mint ha kissé tápanyaghiányosan tartjuk növényeinket. A túladagolt tápanyag – különösen a sok nitrogén nagy mennyiségű csapadékkal, vagy öntözővízzel együtt alkalmazva nagy növedéket és laza szöveteket eredményez.
Az erősebb hajtású, lazább szövetű növények jobban ki vannak téve a kártevőknek – pl. a levéltetvek az ilyen növényeket jobban károsítják, valamint jelentősen romlik a növények tél- és fagytűrőképessége.
A gyenge talajokon tápanyagellátásra talajba dolgozva szerves trágyákat is használhatunk – feltéve ha be tudjuk szerezni ezeket.
Tápanyagok pótlására legkényelmesebben a különféle műtrágyákat használhatjuk. Alaptrágyaként az NPK komplex műtrágyák a legkedvezőbbek őszi (NPK 8-21-21), vagy kora tavaszi (NPK 15-15-15) kijuttatással. A szokásos mennyiség 3-5 (10) dkg/m2. Fejtrágyaként évi egy-két alkalommal nitrogén műtrágyákat is használhatunk – ha indokolt május -június hónapokban 2-3 dkg/m2 mennyiségben.
Az alkalmazott trágyaféleségek kiválasztásakor vegyük figyelembe az egyes növények különleges igényeit is.
A savanyú talajokat igénylő növényeket (erika, magnolia,hortenzia, egyes mészkerülő fenyőfélék stb..) pl. ne kezeljük mészammonsalétrom (pétisó) műtrágyával. A klór érzékeny növények kálium igényét kálisó helyett inkább kálium szulfáttal elégítsük ki.
A lombtrágyázás önmagában a faiskolai dísznövényeknél csak ritkán indokolt ( pl. vas vagy magnézium hiányos klorózis). Lombtrágyát többnyire csak valamilyen kártevő (levéltetű, atka) vagy kórokozó (lisztharmat, peronoszpóra, rozsda stb.) elleni védekezéshez társítva használjunk.
A hiánybetegségek közül a nitrogén-, vas- és magnézium hiányos sárgulás- ismertebb nevén klorózis fordul elő leggyakrabban. A hiány kezelésére általában évente többször kell időt fordítani. A rendelkezésre álló készítmények száma sok, szakmai szempontok helyett inkább a beszerezhetőség a választási szempont.
Augusztus közepétől tápszerekkel már lehetőleg ne serkentsük további növekedésre növényeinket, mert a télállóságot kockáztatjuk vele. A helytelenül megválasztott műtrágyával különféle toxikus hatások is kiválthatók.
